Mérjük le a négy tojásfehérje súlyát, és vegyünk négyszer annyi cukrot. Tehát a lényeg, hogy a cukor a tojásfehérje négyszerese legyen. A cukor 1/4 részét tegyük a tojásfehérjébe, a 3/4 részét pedig tegyük fel főni annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Amikor felforrt, vizes ecsettel mossuk körbe az edényt. Ha kifőtt egy kis szennyeződés a cukorból, azt most egyszerűen lekanalazhatjuk. Még jobb, ha egy kicsi szűrővel lefölözzük. Akkor készül jó ritmusban a habkarikánk, ha pont felverődik a tojásfehérjénk, mire besűrűsödik a cukorszirupunk. Akkor kezdjük el habosítani a fehérjét, amikor a cukorszirup kezd besűrűsödni. A cukrot 115 °C-ra kell főznünk, ezt egy pukkanós hólyagpróbával ellenőrizhetjük. Ehhez drótból kis hurkot hajtunk, belemártjuk a forró cukorszirupba, és kifújjuk, mint a szappanbuborékot. Ha ez a buborék durran, amikor rátaposunk, akkor elég erős a cukorszirupunk. A felvert fehérjéhez lassú keverés mellett vékony sugárban adagoljuk a cukorszirupot, majd gyors keveréssel kihűlésig habosítjuk. Az elkészült habot csillagcsöves zsákból szilikonos sütőpapírra vagy zsírozott lisztezett tepsire körkörösen kinyomjuk. 70 °C-os gőzmentes, esetleg légkeveréses sütőben kb. két órán át szárítjuk.