Az egész mandulát, amin a barnás héj is rajta van, áztassuk be forrásban lévő vízbe 5 percre, így könnyen kinyomható a mag a héjból. A megtisztított mandulaszemeket jól mossuk át, majd szárítsuk ki meleg helyen. A kiszárított (ropogós) mandulaszemeket daráljuk át sajtdarálón apró szeműre, ha nedvesnek érezzük, tűzhelyen serpenyőben a darálékot tovább száríthatjuk. Arra ügyeljünk, hogy ne pörköljük meg, ne barnuljon. A durvábbra darált mandulát kávédarálóban pépesre daráljuk. Ezután a mandulamasszát keverjük össze a porcukorral. Öntsük hozzá először a víz felét, majd keverjük, gyúrjuk tovább a masszát. Csak annyi vizet adjunk hozzá, hogy jól gyúrható anyaggá álljon össze (gyúrás közben gyakran leragad, ez normális). Frissen tartó fóliába csavarva tegyük a hűtőbe a marcipánt (legalább 30 percre, mert ha lehűl, könnyebben formázható). A marcipán hűlése közben az aszalt szilvákat kisebb darabokra vágjuk (egy szemet 3-4 szeletre – de ez ízlés szerint változhat). A lehűlt marcipánból kb. 3 cm átmérőjű golyókat gyúrunk. A marcipángolyót két ujjal összelapítva középre tesszük az aszalt szilvát, majd a marcipánt visszahajtogatva bevonjuk a tölteléket. Így ismét gömb formát tudunk gyúrni. Csokoládé előkészítése a bevonáshoz: A folyamat titka a türelem és a temperálás. A csokoládét maximum 45 °C-ra szabad csak melegíteni, és a felolvasztás után vissza kell hűteni 30-32 °C-ra, ekkor a legmegfelelőbb bevonásra (a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a digitális lázmérő, csak használat előtt fertőtlenítsük azt). Tegyünk fel egy lábosban vizet melegedni, de ne forraljuk fel, célszerű a tűzhely legkisebb fokozatán melegíteni. Helyezzünk erre egy másik lábost (ne érjen bele az alsóban lévő vízbe), és törjük bele a csokit (üveg edényt azért nem célszerű használni, mert az nehezebben hűl, mint a fém). Amikor a csoki olvadni kezd, mérjük meg az olvadék hőmérsékletét, ha 38 °C fölött járunk, vegyük le az olvasztó lábost és úgy kevergessük pár percig. Ezt követően mehet vissza a vizes lábosra tovább melegedni. Ez türelemjáték, de nagyon megéri ennél a pontnál figyelmesnek lenni, különben könnyen túlhevül a csoki, és nem lesz szép a végeredmény. Mikor a csoki felolvadt (és nem érte el a 45 °C-t), tegyük félre kihűlni, közben kevergessük. Türelmetlenebbek úgy gyorsíthatják fel ezt a folyamatot, hogy 2-3 kocka csokit dobnak az olvadékba, miközben kevergetik azt, a hőfokot ellenőrizzük a lázmérővel. Amint a csoki visszahűlt, kezdődhet a mártogatás, nem kell kapkodni, a csoki nagyon lassan kezd csak megszilárdulni. Ha a bevonás közben túl sűrűnek ítéljük meg a csokimázat, tegyük vissza a víz fölé kicsit melegíteni, ettől folyósabbá válik. A bevonáshoz szükséges egy tálca, amire sütőpapírt teszünk. Helyezzük a bonbont egy villára és mártsuk bele a csokiba, a villát kiemelve csorgassuk le a fölösleget, fogpiszkálóval le is húzhatjuk a villa alján összegyűlt csokit. Óvatosan toljuk a fogpiszkálóval a bevont bonbont a sütőpapírra Amikor a bonbonok bevonásával elkészültünk, tegyük a tálcát hűvös helyre. A rövid hűtés után a megszilárdult csokimázas bonbon könnyen leszedhető a sütőpapírról, csomagolható, elrakható vagy fogyasztható. Tippek: Csokiimádók duplán is elvégezhetik a bevonást, így igazán vastag csokikabát érhető el. Használhatunk más aszalt gyümölcsöt is, amit akár alkoholba is áztathatunk előtte (max. 1-2 órára, hogy ne ázzon szét). Tele hassal kezdjük el a bonbon gyártását, ellenkező esetben nagy a kísértés a túl gyakori kóstolásra.
A Miele cookie-kat használ, hogy optimalizálhassa és folyamatosan fejleszthesse a weboldalt. A weboldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. A weboldalon található cookie-kal kapcsolatos részletes információk a "További információk" gombra kattintva érhetők el. Ezen a ponton dönthet úgy is, hogy nem fogadja el a cookie-k használatát, azonban ez esetben ennek megfelelően kell beállítania a böngészője erre vonatkozó beállításait.
