Őszi kedvencünk a kelbimbó
Őse az ókori Itáliából terjedt el, majd a 13. században már a mai Belgium területén termesztették, ezért néhány idegen nyelven brüsszeli hajtásnak nevezik, azután észak-Európát is meghódította, mivel leginkább a 20°C körüli hőmérsékletet kedveli. Végezetül a Louisianában letelepedett franciák jóvoltából Amerikába is megérkezett a 19. században.
A kelbimbó a leginkább megosztó ételek egyike. általában a gyerekek fintorognak, ha tányérjukon találkoznak a kissé kesernyés, túlfőzés esetén fura szagú, szétesett zöldséggel. Ezen kívül van úgy, hogy a szülőkben is ellenérzést szül egy-egy régebben evett, rosszul elkészített kelbimbó emléke. A közízlés nyomására az utóbbi években kevésbé keserű, kevésbé káposztaízű, édeskésebb hajtásokat termesztenek.
Miért jó?
Nagyon magas a C-vitamin-tartalma. Ezen kívül gazdag még A- és K-vitaminban, folsavban, mangánban, élelmi rostokban. Továbbá található benne vízhajtó hatású kálium, B1-, B2-, B6- és E-vitamin, réz, vas, valamint kalcium. A többi zöld színű zöldséghez hasonlóan magas a fehérjetartalma, éppen ezért a zömében növényi táplálkozást folytatók számára rendkívül fontos táplálék.
Jellegzetes ízét a sinigrin nevű fitotápanyagnak köszönheti, amely a kutatások szerint rákellenes hatású. A benne lévő szulforafán serkenti a májban a méreganyagok kiválasztásáért felelős enzimek termelését. A vegyületnek köszönhetően a kelbimbó csökkenti a daganatos betegségek kockázatát is. Emésztésserkentő tulajdonsága többek között magas rosttartalmának köszönhető, a vízben oldódó rostok a bélrendszerbe kerülve letisztítják a bélfalra tapadt káros salakanyagokat.
Magas tápanyagtartalmát leginkább úgy őrzi meg, ha inkább pároljuk, és nem főzzük. Kifejezetten javasolt szoptatós anyáknak is, pont a magas rost-, ásványianyag- és vitamintartalma miatt.
Fontos a gondos vásárlás
A kelbimbó szezonja késő ősztől tél végéig terjed. érdemes az élénkzöld, tömör fejű hajtásokat megvenni. Ha tehetjük, a hálós kiszerelés helyett válogassuk magunk össze az egyforma fejeket, így a főzéssel sem lesz gond, no meg elkerülhetjük, hogy a nem igazán friss példányokat is hazavigyük. Ha borítólevelei sárgák, és erőteljesen kénes, tipikus káposztaszerű szagot áraszt, akkor tegyünk le róla, mert már nem friss.
Hogyan készítsük el?
Főzés előtt a kevésbé szép fedőleveleket érdemes eltávolítani, a szár tövébe pedig késsel egy X-et vágni, így könnyebben megfő. Ha szeretnénk megtartani gazdag tápanyagtartalmát, akkor érdemes egy kevés sós vízben, fedő alatt párolni. Ha pedig egy csipet szódabikarbónát is teszünk a párolóvízbe, megőrzi szép élénk színét. Ráadásul a lakásban is kevésbé fog terjengeni az átható kelbimbószag. 5-6 percnél általában nem ajánlott tovább párolni. Egy villával könnyen ellenőrizhetjük, ha a villa beleszalad a zöldség húsába, akkor kész. Ha túlfőzzük, nemcsak tápanyagtartalmát rontjuk, de a látványa sem lesz túl étvágygerjesztő.
Mire jó?
Bármilyen hús- és halétel mellé jó köretnek. A vegán konyhában gabonafélékkel és/vagy diófélékkel, olajos magvakkal párosítva teljes értékű fehérjeforrás, jól harmonizál például kölessel, barna rizzsel, illetve dióval és szezámmaggal. Levesbetétnek, valamint krémlevesnek is kiváló, továbbá a párolt, kihűlt kelbimbókat nyers salátákba is keverhetjük. A kelkáposztát nyugodtan helyettesíthetjük vele, ahol ezt az étel jellege lehetővé teszi. A fokhagyma, köménymag, a borsikafű, a frissen őrölt fekete bors, a kakukkfű és a mustár jó ízesítői a kelbimbónak.
Horváth-Szováti György
életmód-tanácsadó, terapeuta
ízek és érzések magazin
MAGAZINAJÁNLÓ
Megjelent az ízek és érzések magazin legújabb lapszáma!
A tartalomból: Csábító csokoládés desszertek ? ínyenc libahúsos finomságok ? A reflux és diétája ? így együnk a megfelelő vitaminpótláshoz! ? A meddőség oka: pajzsmirigy probléma ? A tejallergia étrendje ? Gabonafélék a vitaminpótlásban ? 4 őszi finomság a gyerekeknek
Előfizetőinknek grapefruitmag csepp kivonattal kedveskedünk!
