Főzőiskola a Miele támogatásával

Gabonák

Admin 2014.08.28

A táplálkozási piramis alapját a gabonafélék adják. Nézzük meg részletesebben, mit kell tudnunk róluk.

A 7-8-9-féle a gabonákból főzött/sütött kásák ill. teljes őrlésű lisztjeikből készült tésztafélék, pékáruk kellene, hogy szinte minden étkezéskor asztalunkra kerüljenek. Nos, a mai magyar viszonyokat ismerve, általában csak és szinte kizárólag a fehér, agyontisztított búzalisztből készült termékeket preferálják. Szerencsére a divattá váló egészséges étkezés miatt a nagy áruházláncok polcain már egyre többféle, kevert-, vagy teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru is megtalálható. A gond csak az, hogy az sütőipari feldolgozás miatt még mindig sok bennük az adalékanyag: állagjavító, tapadás gátló, tartósító stb, sőt, ott vannak a csalók is: melasszal sötétített fehérlisztből készült kenyér… Az igazi, nem túlmanipulált termék az tömör, sötét és penészedik!

Aki kíváncsi az „igazira”, az keressen egy biopékséget és nézzen szét alaposan: hogy néznek ki a termékek, milyen az illatuk, állaguk, ízük, és utána már tudni fogja, milyet kell keresni. A szomorú csak az az egészben, hogy ezek a termékek drágábbak, mert körülményesebb az alapanyag beszerzés, nehezebb vele a dolgozni, jobban oda kell figyelni a sütés folyamatára és persze nem olyan tartós… mindezt figyelembe véve még így is irreálisan sokba kerülnek L Talán érdemesebb megtanulni otthon kenyeret sütni…

Az idősebbek mindezek mellett rossz emlékeik miatt is kerülik a nem fehér termékeket. Egyszer egy idős asszony mesélte, hogy mikor nagyon szegények voltak gyermekkorában, azután a háború alatt sokat éheztek és akkor, ha tudtak is kenyeret szerezni, az barna volt és savanyú… ezért nem szívesen fogyaszt rozskenyeret, mert a régi rossz időkre emlékezteti. Akkor a gazdagok, bennfentesek kiváltsága volt fehér, könnyű kenyeret és süteményt enni. Ezért megfogadta, hogy ha csak teheti, soha többé nem fog „nyomorúságos ételeket” az asztalra tenni… Hát most „gazdag”, kövér, és beteg…

A kásákkal sajnos hasonló a helyzet, sőt, sokan nem is tudták, mi az, hacsak nem a közmondásokból, vagy mesékből ismerik a szót. Újra elő kellene venni Dédmama receptes könyvét – ha lenne – és megfőzni egy mákos búzakását, vagy egy „cimetes kölest” és rögtön rájönnénk, hogy azért a régiek is tudtak élni…

Az olasz konyha betörésével szerencsére jönnek a tojásnélküli tészták és velük a „tészták világa”. Megtanulhatjuk tőlük, hogy a változatos formákhoz az ízek változatossága társul. Milyen érdekes, hogy ugyanaz a tészta, csak más vastagságra nyújtva, formára vágva a főzés során egészen más ízű lesz és akkor még ehhez jön a szószok kavalkádja… Hmmm…

Kell még pár szót itt ejteni a csíráztatott gabonákról, amelyek biológiailag értékesebbek alvó-nyugvó társaiknál. A mag maga az új élet tápanyagraktára, benne a csírakezdeménnyel, melyeket véd egy burok. Ha ezt hántolással, koptatással eltávolítják, sok értékes rost és ásványi anyag megy veszendőbe a korpával és a csírácska is kipattan. A maradék a puszta keményítő-raktár. Találó a kifejezés: „0”-s (nullás) liszt. Hát persze! Biológiai „értéke nulla! Csak üres kalória.

Ha viszont nedvesség hatására beindul a csírázás folyamata, enzimek képződnek, amik a raktár felhasználásával értékes fehérjéket, vitaminokat szintetizálnak. Ez minden magra igaz. A csíranövények érdekes komponensek, adalékok, fűszerek lehetnek különböző salátákban, pástétomokban, köretekben. Ebben a formájukban már inkább a következő csoportba tartoznak, a zöldségek közé.

Címkék

  • csokoládé foundant
  • diétás tippek
  • gabona
  • táplálkozási piramis
  • diéta konyha
  • diéta táplálkozás dietetika

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások

További cikkek